Sajtófigyelő | OFOE

Rétvári Bence szerint semmi gond nincs azzal, hogy politikai alapon, mindenféle szakmaiság nélkül neveznek ki iskolaigazgatókat

Egy újságírói kérdésre válaszolva mondta a vitatott iskolaigazgatói kinevezésekről, hogy „egy évben sok száz igazgatót neveznek ki, és a döntések elsöprő többségével, 99,5 százalékával (ez a szám honnan jött?) mindenki egyetért. Ha bárki úgy érzi, hogy törvénytelen volt az eljárás, akkor jogorvoslattal élhet, de úgy tudom, az eljárás törvényességét senki sem vitatta egyik esetben sem”.

(Forrás: Magyar Narancs)

Elutasított intézményvezetői pályázatok, támogatás nélküli kinevezések – indoklás nélkül

Indoklás nélkül nyilvánítottak érvénytelennek támogatást kapott intézményvezetői pályázatokat, neveztek ki a nevelőtestület által nem támogatott vezetőket az iskolák élére. Az érintettek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek is úgy gondolják, szükséges lenne a döntések indoklása, és nem szabadna vezetőt kinevezni a nevelőtestület ellenében. Cikkünkben kitérünk arra is, milyen lehetőség van jelenleg az okok kiderítésére, a döntés megtámadására.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Változik a létszámszámítás?

Egy, a tankerületi vezetők számára tartott júniusi értekezleten hangzott el az az elképzelés, hogy ezentúl abban az esetben, ha egy általános iskolai osztályban 27-nél (azaz a köznevelési törvény szerinti maximumnál) kisebb az osztálylétszám, a finanszírozott órák száma tanulónként 2-vel csökken, de nem csökkenhet 32 – egy alternatív elképzelés szerint 34 – alá. Abban az esetben viszont, ha a létszám a középiskolákban a törvény szerint maximális 34-nél nagyobb, tanulónként 0,5 óra plusz jár. A szakszervezetek megkeresésére a Klebelsberg Központ vezetői azt a tájékoztatást adták, hogy jelenleg csak adatbekérés folyik, a tapasztalatok függvényében lesz döntés.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Borbényi Márton aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Olimpián Rióban

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium frissen végzett tanulója a Riói Nemzetközi Matematikai Olimpián vett részt a magyar csapattal, ahol egyéni aranyérmet szerzett. Márton szerint nehezek voltak a feladatok, de büszke az elvégzett munkára, s arra, hogy egy ilyen rangos nemzetközi versenyben helyt tudott állni. Borbényi Mártont 2014 óta a MOL Tehetségtámogató Program segíti utazási költségeiben.

(Forrás: Új Európa Alapítvány)

„Képezhetetlen gyerek nincs, csak képzetlen tanár” - interjú Márkus Eszterrel, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának dékánhelyettesével

Még ha többdiplomás is mindkét szülő, akkor is villámgyorsan a létminimum alá tud csúszni a család. Az elején úgy vannak vele: az anya otthon marad a kicsivel, elhordja minden létező fejlesztésre, az apa pedig egyedüli pénzkeresőként próbál meg helytállni. Mire 3 éves lesz a gyerek, nemcsak azt veszik észre, hogy üres a pénztárcájuk, de általában akkor jönnek rá arra is, hogy óvoda sem lesz, aki fogadja a kicsit. Az anya újabb három évet kénytelen otthon lenni, és sokszor ezután az is kiderül: iskola sem lesz, vagyis a gyerek 6 éves kora után sem mehet vissza dolgozni, pedig addigra már anyagilag teljesen kimerült a család.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Miért van lemaradva a magyar nyelvoktatás? - videó

Az ATV Start vendége Salusinszky András alelnök, Nyelviskolák Szakmai Egyesülete. Több, mint 10 ezer fiatal nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs meg a nyelvvizsgája. Az interjúalany szerint a közoktatás rendszerén kellene változtatni, mert onnan kerülnek ki alacsony nyelvtudással a diákok. A probléma, hogy tantárgyként oktatják a nyelvet ahelyett, hogy a gyakorlati használhatóságra helyeznék a hangsúlyt.

(Forrás: atv.hu)

Jönnek a hazafias tornaórák

Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja”. Ehhez kapcsolódóan megvalósíthatósági tanulmányt is ki kell dolgozni – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. Nem oktatással kapcsolatos rendelkezésként jelent meg az intézkedés, hanem a védelmi felkészítés 2017. évre szóló feladattervében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Milliárdokat ölnek bele, de csak pillanatnyi javulást hoznak a Gyerekesély programok

A megkezdett tevékenységek, az elindult szolgáltatások többsége a projektek lezárásával megszűnt, mivel a térségeknek a folytatásra nincs saját pénzük, az újabb pályázati kiírás pedig csak jelentős késéssel jelent meg. A finanszírozás megszakítottsága nem csak a nehezen összeállt szakmai stábok szétesését jelenti, de a helyi lakosság bizalomvesztését is a program iránt”.

(Forrás: abcug.hu)

Mintegy 73 ezren nyertek felvételt az általános eljárásban

Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak. Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.

(Forrás: Magyar Idők)

Digitálisan is elérhető a kötelező irodalom

A nyár közepén járunk, a diákok jelentős része már nekilátott a kötelező olvasmányok listájának, de vannak olyanok is, akik csak még most gondolkodnak azon, hogy melyikkel kellene kezdeni. Sokan azt vallják, hogy a szüleik nyomtatott könyveinek olvasásánál nincsen hangulatosabb, mások már inkább a modern technikai eszközök segítségével ismerkednének meg a magyar és a világirodalom legjelentősebb műveivel. Erre van is lehetőségük, temérdek kötelező olvasmányt lehet letölteni a Magyar Elektronikus Könyvtárból (http://mek.oszk.hu/).

(Forrás: Magyar Idők)

MSZP: Fidesz-pártkatona ne vezessen iskolát! MN

a XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete – a három fideszes képviselő kivételével –, a nevelőtestület és az iskola alkalmazotti közössége egyaránt alkalmatlannak találta Putnoki Zsoltot az intézmény igazgatói posztjára, ennek ellenére az illetékes államtitkár megbízta őt az intézmény vezetésével. A szocialisták szerint Putnoki Zsoltnak semmiféle kötődése nincs sem a XIII. kerülethez, sem az iskolához. Az ellenzéki párt emlékeztet arra, hogy Putnoki a Fidesz színeiben volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újkenéz polgármestere, de megbukott, Újkenéz inkább független polgármestert választott magának.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Már az idősebb pedagógusokat is elszipkázza a versenyszféra

Óriási a pedagógushiány. Hiába hangoztatják, hogy felfutóban a pedagógusképzés, az semmit nem jelent. Ha végez 10 pedagógus, közülük legalább kilenc biztosan nem ezen a területen fog elhelyezkedni. Vagy ha munkába is állnak, egy éven belül elhagyják a pályát. Ennek oka nem csupán a bérekben keresendő, az csak egy tényező a sok közül. Rengeteg az elvárás, rosszak a munkakörülmények, a tanárokat egyszerre nyomja az iskola, a szülő, miközben a gyerekekkel is küzdeniük kell. A nyelveket is beszélő fiataloknak komoly csáberőt jelent a piaci környezetben való munkavállalás, de már egyre több 50 év fölötti tanár is gondolkodik ezen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Igazgatói pályázatok: nem indokolnak, mert az máshol sem szokás

A helyettes államtitkár szerint az új rendszer, vagyis az, hogy a tárcánál döntenek, jobb. „Az, hogy helyben születhettek döntések, az nem jelenti azt, hogy adott esetben ott nem volt olyan ráhatás, vagy nem történhettek esetleg ott olyan szabálytalanságok, amelyeket ma viszont a társa azért »megfog«” – fogalmazott. Maruzsa Zoltán állította: mindig szakmai szempontok alapján választanak igazgatót. Egyáltalán nem bevett szokás az – akár az állami, akár a céges világot vizsgáljuk –, hogy részletes indoklások szülessenek. Az indoklás hiánya egyébként a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint sem jó módszer. Maruzsa Zoltán azt ígérte, egyeztetnek majd a pedagóguskarral.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Igazgatóváltások az iskolák élén: álhírekkel zavarják meg a szülőket a Klebelsberg Központ szerint

Számos fővárosi és vidéki oktatási intézményről is megjelentek hírek, amelyek szerint a tantestületek, a szülői közösségek által sem támogatott vezetők kerültek az intézmények élére. Makó és Algyő a megyei példa. A Klik kiakadt. Algyőn ezen a héten tüntetést hirdetett a helyi iskola szülői munkaközössége, mert a tantestület, a szülők és az önkormányzat akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó mellett döntött a minisztérium. A makói József Attila Gimnázium leváltott igazgatója, Rója István interjúban beszélt arról, hogy 22 év után azért nem fogadták el pályázatát

(Forrás: Délmagyar)

Tessék végre rendesen az idegennyelvet tanítani!

Mint az ATV műsorában sugárzott interjúból is kiderült, a legdrámaibb, hogy a közoktatás tunyasága, az oda nemfigyelés éppen a legfogékonyabb korosztályból, a középiskolát végzettek köréből szedi áldozatait. Ez szűrhető le abból amit a műsorban Salusinszky András a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete elnöke is elmondott, hogy a tanárok jelentős része maga sem használja eleget a nyelvet. Az ilyen oktató, hogy tudná nem csak megszerettetni, de arról is meggyőzni a diákokat, hogy az idegennyelv ismeret milyen óriási előny lesz nemcsak a felsőoktatásban, de később, a munkaerő-piacra kikerülve is. Hogy tud egyáltalán tanítani ilyen nyelvtanár?

(Forrás: zárójel)

A középiskolások jó része semmit sem tud a pénzről

A középiskolások negyedének fogalma sincs az alapvető pénzügyekről, maximum annyit tudnak, mi az a számla – derül ki a legutolsó PISA-jelentésből. Pedig nagyon is fontosak lennének a pénzügyi ismeretek, a gyerekek többségének ugyanis iskolás korában van már bankszámlája, némelyiknek fizetéssel járó munkája is. A magyar középiskolákban jövőre kötelező lesz a pénzügyek oktatása, kérdés, hogy ez mire elég úgy, hogy a tanári gárdának még idegen az egész pénzkérdés, az alapvető felelősség pedig végsősoron a szülőé.

(Forrás: abcug.hu)

A szülők, a tanárok és az önkormányzat ellenében neveztek ki új iskolaigazgatót a XIII. kerületben

A XIII. kerületi önkormányzat közleménye szerint az Angyalföldön működő XIII. Kerületi Ének–zenei és Testnevelési Általános Iskola igazgatói posztját úgy bízta új emberre az emberminisztérium oktatási államtitkársága, hogy a jelölt leadott szakmai programját a tantestület 87 százaléka nem támogatta, az alkalmazottak 89 százaléka ellenezte, a szülői munkaközösség sem kért belőle, és a XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete is alkalmatlannak tartotta.

(Forrás: 444.hu)

Igazgatóváltás politikai felhangokkal

Ketten pályáztak a keszthelyi Vajda János Gimnázium intézményvezetői posztjára, de egyikükből sem lesz most igazgató. Értesüléseink szerint az iskola két tanárának, Markovics Györgynek és tanárok, szülők által támogatott Rónaky Attilának a pályázatát is elutasította a nagykanizsai tankerület, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A jelenlegi igazgató, Szörényi Zoltán mandátuma hamarosan lejár, a tantestület azonban még most sem tudja biztosan, ki fogja vezetni szeptembertől az intézményt. Noha Szörényi nem pályázott, a legvalószínűbb, hogy az ő megbízását hosszabbítják meg, úgy tudni, politikai okokból a tankerület is ezt preferálná.

(Forrás: Népszava)

Gyanús a szülőknek az új iskolaigazgató kinevezése

A szülők arra figyelmeztették a fenntartót, hogy a vonatkozó kormányrendelet leszögezi: ha eredménytelen a pályázat, ki lehet ugyan egy évre nevezni valakit pályáztatás nélkül, de az illetőnek teljesítenie kell „az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltételeket”. Márpedig a köznevelési törvény szerint alapfeltétel, hogy a kinevezett pedagógus határozatlan idejű, teljes munkakörű állásban legyen az iskolában. T. Zuggó Tünde pályázatából viszont kiderül, 2010 óta nem tanított. A törvény egyetlen kiskaput hagy: ha az igazgatót hirtelen tanítással is megbízzák. Ám az iskolában senki nem tud arról, hogy T. Zuggó Tündét felvették volna óraadónak is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Iskolaigazgatók leváltása: érveket akar a szakma

Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál – erről beszélt lapunk megkeresésére az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke. Mint ismeretes, a közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Szexizmus és rasszizmus: minden van a kísérleti tankönyvekben, amit nem akarsz megtanítani a gyerekednek

Hogy mennyire népszerűek a kísérleti tankönyvek, az az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelentéséből is könnyen leszűrhető: a megkérdezett tanárok alig 22,7 százaléka tanítana ezekből szívesen... Ugyanebből a jelentésből derült ki az is, hogy mi volt a legfőbb probléma a kísérleti tankönyvekkel: az első osztályos környezetismeret-könyvnek például nem volt logikai íve, hasonló volt a probléma a tizedikes matematika könyvvel is, a hatodikos magyar nyelv és kommunikáció könyvből pedig nehéz volt kiemelni a lényeget, és még hosszasan lehetne sorolni a hasonló panaszokat. Igaz ugyan, hogy ez a jelentés még a 2014-15-ös tanévben használatos tankönyvekre vonatkozik, azóta persze eszkábálták már párszor a szövegeket.

(Forrás: Kettős mérce)

Több mint kétszázan tűztek zöld szalagot – az algyői iskola új vezetője ellen tüntettek

Nem adta le az éves előírt matematika tananyagot, nem vigyázott az osztálykiránduláson a rábízott gyerekekre, vezetői pályázata idézetekkel teletűzdelt, célok nélküli sablonszöveg – többek között ezeket fogalmazták meg az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére kinevezett Gondáné Pál Ildikóval szemben az intézmény előtt tartott tüntetésen. A résztvevők hangsúlyozták, nem politikai kérdésről van szó, hanem arról, hogy alkalmatlannak tartják szakmailag a poszt betöltésére.

(Forrás: szegedma)

A minisztériumnak kell közbelépnie, hogy megfékezze a rasszista fideszes polgármesteri önkényt

Nagy próba elé állítja Szita Károly a humántárca vezetőjét, Balog Zoltánt. Kaposvár első embere június utolsó testületi ülésén ugyanis szembement a hatályos magyar jogszabályokkal és egy jogerős bírósági ítélettel, csak azért, hogy húsz roma kisgyereket ne kelljen befogadniuk a város többi iskolájába.

(Forrás: 168 óra)

Csak az lehet iskolaigazgató, akinek zsebében ott Fidesz-tagkönyv

Palkovics államtitkár indokolás nélkül mindhárom pályázatot elutasította, nem nevezett ki senkit az iskola igazgatójának. Totyik Tamást egymondatos levélben tájékoztatták, hogy pályázatát az oktatási kormányzat nem támogatta. Senki sem érti mi történhetett, hiszen a mindenki által támogatott iskolaigazgató-elölt szakmai felkészültsége, emberi tisztessége, egész eddigi életútja megkérdőjelezhetetlen, makulátlan. A szülők felháborodva fogadták a döntést, képviselőiket augusztus elsején fogadja a tankerület vezetője.

(Forrás: zárójel)

„Érthetetlen döntés született a kazincbarcikai iskolaigazgatói kinevezésről!”

A Pollack Mihály Általános Iskola intézményvezetői posztjára pályázatot írtak ki. Két jelölt nyújtotta be pályázatát: Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes, aki 13 éve igazgatója, 34 éve tanára az intézménynek, és 6 intézmény, közel 3 ezer gyerek, valamint 270 pedagógus munkáját irányította. Eddig. Mert az emberi erőforrások minisztere nem őt, hanem a másik pályázót, Kondorné Sztojka Ágnest kívánja kinevezni, aki az Aggteleki Általános Iskola igazgatója, Kazincbarcika képviselő-testületének tagja (Fidesz-KDNP). Pedig a nevelőtestület az eddigi igazgatót támogatta.

(Forrás: BOON)

A Klebelsberg szerint teljesen oké, hogy a tantestület és a szülők ellenében az igazgatót 25 év után egy fideszes alpolgármester tanácsadójára cserélték le

„Tévesek azok a sajtóban megjelent találgatások, amelyek szerint politikai szándék áll a Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium intézményvezetői pályázatáról hozott döntés mögött. A valóság ezzel szemben az, hogy szakszerű, megalapozott és jogszerű döntés született. A Klebelsberg Központot az ügyben megkereste az iskola szülői munkaközössége is. A jelenlegi intézményvezető megbízatása 2017. július 31-én lejár, ezért az illetékes minisztérium pályázatot írt ki az igazgatói posztra. A pályázati eljárás jogszerű, érvényes, de eredménytelen volt. A minisztérium a döntési folyamat során minden körülményt, köztük a véleményezésre jogosultak javaslatait, a benyújtott pályázatokat valamint a szakmai szempontokat mérlegelve, és az intézmény jövőjét szem előtt tartva határozott úgy, hogy az egyik pályázót bízza meg egy évre az intézményvezetői feladattal. A pályázati eljárás lebonyolítása, valamint a döntés meghozatala a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zajlott.”

(Forrás: 444.hu)

Félelem és reszketés az egyházi iskolában

Kiabálás és röpködő papi pofonok, erőszakkal és kirúgással fenyegetőzés, kötelező misék és körmenetek hétvégén és az ünnepek alatt, megfélemlített és tehetetlen tanári kar. A településen ráadásul nincs másik általános iskola és az igazgató nem engedélyezi a hittanórák helyett az erkölcstanórák választását sem. Mivel erre a törvény lehetőséget is ad neki, esélyed sincs, hogy gyereked világnézetileg semleges oktatásban részesüljön, és mentesüljetek a tanítási időn bőven túlterjeszkedő, a hétvégéket és a tanítási szüneteket is átszövő hitbéli tevékenységektől.

(Forrás: A TASZ jelenti)

Baj, ha a gyerek társaságban is a telefont nyomkodja?

Egy felháborodott ausztrál szülő is írt erről nyílt levelet a Kidspot Facebook-oldalára. Maga a szerző sem tudja eldönteni, hogy mit gondoljon, először dühös, hogy elrontották az estéjüket, aztán megenyhül, nem tudhatja, milyen napja volt a másik szülőnek, lehet, hogy épp életmenő neki egy kis csönd. Végül mégis abban marad magával, hogy nincs ez így jól, hogy mások belegázolhatnak az estéjükbe, és tönkretehetik a programjukat.Az eredeti poszthoz jó sokan hozzászóltak mindkét oldalon, volt, aki tényleg felháborítónak találta a dolgot, és teljesen egyetértett a posztolóval, és volt, aki szerint nyilvános helyen tiszta hülyeség ezen háborogni: „attól, hogy én azt szeretném, hogy a gyerekeim vegánok legyenek, más még miért ne ehetne húst egy étteremben?”.

(Forrás: Dívány)

Fiatalok ítélete: korrupt a közélet

A tavalyi közoktatási tüntetések számos diák számára jelentettek kereteket a tapasztalatszerzésre, az aktívak köre azonban szűk. Elsősorban a nagyvárosi, leginkább budapesti gimnáziumokban végzettek és a diplomások gyerekei vagy a jelenlegi egyetemista réteg élhetett a tavalyi lehetőséggel. Azonban néhány változtatás kikényszerítése után a folyamat elhalt, a bürokrácia felemésztette a reformfolyamatot. – A fiatalok többsége számára az elmúlt két év történései inkább megerősítették azt szülői intelmet, hogy kár „ugrálni”, úgyis az történik, amit politikusok eldöntenek. A szakmai tapasztalatok szerint az a diák, aki határozott politikai véleményt fogalmaz meg, stigmát szerezhet a társai körében, ennek megfelelően nagyon alacsony azoknak száma, akik aktívan politizálnak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ezek a fiatalok

A Hallgatói Hálózat tüntetései, az egyetemi diákság ellenállása nyomán változott a felsőoktatási koncepció. A mind ez idáig az elmúlt hét év legnagyobb kormányellenes tüntetésének számító netadó elleni vonulásokon döntően fiatalok vettek részt. Tavaly a közoktatásról szóló viták alatt rengeteg diák vette fel a kockás inget. Idén év elején pedig egy csupa fiatalból álló új párt, a Momentum gyűjtött össze elég aláírást ahhoz, hogy a kormány visszavonja az olimpiai pályázatot, mint hogy akár egy városi népszavazáson szembesüljön a választók akaratával. Aztán jött a CEU-ügy, ahol szintén a fiatalok vitték a prímet. A kutatásokból az is kiviláglik, hogy a fiatalok látják a rendszer kulcsproblémáit. A politikusok korruptak, hazudnak, senki sem képviseli a választók érdekeit. A rendszerváltáskor felhúzott és 2010-ben átalakított politikai rendszer kiüresedett.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Minőségi problémák a hazai nyelvoktatásban

Amikor azt mondjuk, hogy a magyar nyelvoktatás nem jó, hogy kevesen beszélnek nyelveket, akkor nemzetközi statisztikákra szoktunk hivatkozni – mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a hír kapcsán, hogy a kormány ősztől helyzetfelmérő kutatást indít annak érdekében, miként lehetne javítani a hazai nyelvoktatáson. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy alacsony hatékonysággal működik a rendszer. Nulláról a középfokú szintig 480 tanóra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig általában 936 tanórát kapnak a diákok, és ez még nem is az emelt szintű óraszám, a többségnek mégsem elegendő a nyelvvizsgához.

(Forrás: Magyar Idők)

Alulfizetett tanárok, rosszul működő egészségügy: lesújtó kép az OECD-től

Magyarország az állami vezetők és középvezetők fizetéséről sem szolgáltatott adatokat, így nem tudunk következtetéseket levonni, ám a tanárok esetében megint dobogós hazánk – sajnos a lista hátsó végén. Nálunk egy felső tagozatban tanító tanár 15 év tapasztalattal évi 20 ezer dolláros bérre számíthat, ennél kevesebbet csak a csehek és a szlovákok kapnak. Ráadásul az összeget nem egyszerűen átszámították, hanem az egyes országok vásárlóerejéhez mérték az OECD statisztikusai, akik szerint az átlag a 20 ezernek több mint duplája. A magyar állami iskolákban dolgozó tanárok bére a diplomás munkaerőhöz viszonyítva is igen alacsony – itt ugyancsak a csehek és a szlovákok előtt Magyarországon a harmadik legrosszabb a helyzet.

(Forrás: hvg.hu)

Ballagási ajándék: migránsmesével nevelné gyermekjogokra a kormány a gyerekeket

Néhány napja az óvodából ballagó gyerekek útravalóul mesekönyvet kaptak az Emmitől. Nem lenne ebben semmi különös. Csakhogy Az elveszett madártoll című kötet, amit az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) az óvodás korú gyermekek jogtudatosítása érdekében készített még 2016-ban, s a szerzője Boldizsár Ildikó mesekutató, illusztrátora pedig Lackfi Margit, nem lett volna teljes ajándék a Balog Zoltán bölcs gondolatait tartalmazó levél nélkül.

(Forrás: Magyar Narancs)

Kerényi Kata: DIY érettségi

Ez azt jelenti – mondhatják néhányan a történet tanulságaként – hogy túl könnyű az érettségi! Vagy épp túl nehéz, mert a középiskolai oktatás nem készít fel rá! Pedig ha van tanulság, az éppen az, hogy érettségihez vezető út sokféle lehet, és ha van rá lehetőség, hogy valaki a saját tempójában és logikája szerint haladjon a tanulmányaiban, rövidebb idő alatt is érhet el látványos eredményeket. A kérdés csak az, hogy az egyén sikere miért az oktatási rendszer kudarcával jár együtt sok esetben, vagy épp fordítva: a diadalmas és sikeres tanulmányi eredmények mögött sokszor miért nincsen valós, praktikusan adaptálható egyéni eszközkészlet?

(Forrás: Alterkata Cafeblog)

Hiába a tiltakozás, a kormány igazgatót váltott

Az igazgatói posztra kiírt pályázaton elindult az eddigi igazgató, az intézményt 25 éve irányító Zoltán László, illetve jelenlegi helyettese, Cserfalviné Mészáros Zsuzsanna is. Zoltán László alakította át két tannyelvű intézménnyé a gimnáziumot, ahova az utóbbi években többszörös a túljelentkezés, ma már 838-an tanulnak az iskolában. A helyzet pikantériája, hogy Zoltán Lászlóval pár napja egy kurta telefonhívás keretében közölte az Emmi, hogy nem őt választották.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Európa-szerte a nők uralják az oktatást

Az oktatás területén végzettek 80 százaléka nő Európában – derül ki az Eurostat lapunk által megismert júliusi felméréséből. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen az oktatás számított a „legnőiesebb” területnek a diplomát szerzők körében 2015-ben, míg a leginkább férfiak uralta terület – 81 százalékkal – az információtechnológia volt. Az Európai Unióban összesen közel 5 millióan szereztek diplomát tavalyelőtt, a végzettek 58 százaléka pedig nő volt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Jóslat: 2030-ra a mai szakmák 15 százaléka marad meg, az önével vajon mi lesz?

A többség, akik leérettségiztek – ők a középiskolát végzettek 85 százaléka – de facto már révben vannak, előbb-utóbb felsőfokú diplomát szereznek, és ez a francia szisztéma lényege és sikerének titka. De hogy reagálnak a digitális kihívásra például Magyarországon azok a vállalatvezetők, akik a kalapácsos, pöfögős, füstölős, csavarhúzós, egy adott szakmára irányuló képzésbe terelnék a tizenéveseket, a minden változásra nyitott, általános gimnáziumi képzés helyett?

(Forrás: hvg.hu)

Épp csak azt nem adja a magyar iskola, ami a boldoguláshoz kell

Mint oly sok mindenben, a magyar diákok a problémamegoldási készségeket mérő teszteken is cudarul teljesítenek. Pedig a 21. században a modern oktatási rendszerek egyik legfontosabb feladata lenne, hogy felkészítse a diákokat a gyorsan változó világban folyamatosan kialakuló új helyzetek megoldására. A magyar iskolákban jelenleg az árral szemben úszik az a tanár, aki figyel arra, hogy a tanóráin a tárgyi tudásuk mellett fejlődjön a gyerekek gondolkodása is.

(Forrás: abcug.hu)

Gyarmathy Éva: Legyen inkább értelem és harmónia

Készül a Nemzeti Alaptanterv. Nem tudni róla semmit, de egy rosszul megépített házon egy szép festés sem fog segíteni, így nem fogja megváltani az oktatásunkat, ezt biztosan tudhatjuk. Amúgy is kaptunk már kész Nemzeti Alap Tantervet országunk felelős vezetőitől. Sokáig óriás plakátokon és mindenhol olvashattuk is: Erős és büszke ország vagyunk.

(Forrás: hvg.hu)

A Fazekas diákjai nyerték meg a fődíjat a robotépítő olimpián Washingtonban

A versenyre Magyarországról már korábban neveztek a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium robotépítői, a fazekasos diákok végül Team Europe név alatt indulhattak Európát képviselve, és így Magyarország lett az egyetlen európai ország, amit két csapat is képviselte a versenyen.A Fazekasban 2003 óta működik robotépítő szakkör RoboTeam néven, több helyezést is elértek már versenyeken, de legtöbbször Lego-ból építkeztek. Washingtonban viszont a szervezők által biztosított alapanyagokból kellett dolgozniuk.A fazekasos diákok kijutását közösségi finanszírozással oldották meg, a Generosity-n futó kampánnyal szedték össze a pénzt a magyar diákok amerikai útjára.

(Forrás: 444.hu)

Beterelnék a diákokat a szakképzésbe, de a cél pont nem az, hogy a helyzetükön javítsanak

A gazdasági fejlődés záloga nem az, hogy értelmetlen módon beterelünk gyerekeket egy olyan oktatási intézménytípusba, ami semmilyen garanciát nem ad arra, hogy a végén valóban jól jöhetnek ki belőle. Hol vannak azok a számok, amelyek igazolják, hogy valóban értelmes életpályát fog tudni adni ez a végzettség a fiataloknak? Hol látjuk azokat a makrogazdasági folyamatokat, melyek átstrukturálják a munkaerőpiacot, és biztos (tehát vonzó) elhelyezkedést garantálnak számukra? Egyáltalán mi a garancia arra, hogy az amúgy sem túl jó színvonalú szakképzés valóban versenyképes tudást biztosít majd nekik?

(Forrás: Kettős mérce)

Mit tudnak a kínai egyetemek?

Miben különböznek a nemzetközi rangsorokban előrébb végző egyetemek a magyar állami egyetemektől? Az adatok azt mutatják, hogy a nyugati és a kínai egyetemek is sokkal több pénzt költenek, és a tanárok túlterheltsége is kisebb. Például a nálunk jóval szegényebb Kína elitegyetemein egy diákra átlagosan tízszer annyi pénz, és másfélszer annyi oktató jut, mint a hazai elitegyetemeken. Ezen körülmények fényében különösen tiszteletre méltó a magyar állami egyetemen dolgozók elhivatottsága.

(Forrás: Index)

A kormány szegi meg elsőként a lex-CEU-t, beismerve a totális vereséget

Akár még szórakoztató is lehetett volna e vita az USA kormánya és a magyar között az amerikai jogállamiságról - már ha nem emberi sorsokkal szórakoztak volna. Emlékezetes: az Egyesült Államok minden létező eszközzel igyekezett megértetni Orbánékkal, hogy bármennyire is vágynak egy baráti kézfogásra Trumptól, ez így nem fog össze jönni. A rendelkezésre álló hat hónapból hármat már le is tudott Budapest, mire egyáltalán meghallották, hogy New York állammal kellene beszédbe elegyedni.

(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )

Gyengék a szakmai érettségi eredményei - hiába tiltakoztak a kötelező vizsga ellen

Gyenge eredmények születtek az idei - kötelezővé tett - szakmai érettségiken, több tárgyból nem tudták elérni a diákok az érettségi átlageredményét, a 3,66-os átlagot. A legrosszabb eredmény élelmiszeripari ismeretekből (2,74 a megszerzett osztályzatok átlaga) született, de közlekedésgépészetből, nyomdaipari ismeretekből, gépészeti ismeretekből is 2,75-2,82-es az átlag.

(Forrás: Eduline)

Módszertani műhely és online egyetem a pedagógusképzésben. Gyarmathy Éva írása

Az integrált oktatásban elkerülhetetlen a pedagógusok felkészülése az integrált diákok tanítására, fejlesztésére. Az erre való felkészülés biztosítása a szokásosnál nagyobb és sok tekintetben a korábbiaktól eltérő szemléletbeli és gyakorlati ismereteket kíván. A pedagógusoknak nagy igénye van szakmai ismertekre és különösen gyakorlati tapasztalatokra. Ennek érdekében újfajta szervezésű ismeretátadási formákat kell biztosítani a minél gyorsabb, intenzív és mégis széles szakmai köröket elérő elméleti és gyakorlati információk közvetítésére.

(Forrás: Tani-tani Online)

Kirúgták a vezetőt, aki leküldött a villamosról egy sérült gyereket és az édesanyját

Szeged - Már nem dolgozik az SZKT-nál az a villamosvezető, aki nemrégiben leszállított járművéről egy sérült gyermekkel utazó édesanyát. Bár a nő nem akart sajtóhírt, a közösségi médiának köszönhetően nagy felháborodás lett az esetből. Bár az esetet kivizsgálva kiderült, hogy a sofőr több utas kérésének tett eleget, amikor felszólította az édesanyát arra, hogy hallgattassa el a gyereket, vagy szálljanak le, ez nem volt mentség erre a viselkedésre – fogalmazott az ügyvezető igazgató. – A járművezetőnek minden ilyen esetben mérlegelnie kell. Amit a kolléga választott megoldásként, az nem volt elfogadható.

(Forrás: Délmagyar)

MEOSZ: Nem mentesítés, hanem megfelelő támogatás kell a mozgássérült diákoknak

Mentesítés helyett megfelelő támogató technológiát, szükség esetén segítő személyt kell biztosítani a mozgássérült tanulóknak, hogy a többi diákéval egyenértékű képesítést, nyelvvizsgát szerezhessenek, és legyen esélyük továbbtanulni, versenybe szállni a nyílt munkaerőpiacon – áll többek között azokban a javaslatokban, amelyeket az EMMI oktatási államtitkárságának juttattunk el.

(Forrás: MEOSZ)

Ezt a vizsgát kötelezővé tennénk az érettségin: pofonegyszerű játékkal kell felismerni a kamuhíreket

Kamuhírekkel akár egy elnökválasztást is el lehet dönteni, a Facebookot meg is vádolták azzal, hogy az Egyesült Államokban ezt meg is tette. Mindezek miatt tetszik nekünk az American Egyetemen fejlesztett játék, a Factitious, amely úgy néz ki és úgy is működik, mint a világ legnépszerűbb társkereső alkalmazása, a Tinder. Itt viszont nem profilok, hanem hírek jelennek meg, olykor igaziak, olykor pedig kamu cikkek. A bal oldali piros ikonra kattintva arra tippelhetünk, hogy kamu a hír, a jobb oldalival pedig arra, hogy valódi hír.

(Forrás: hvg.hu)

"A diákjaink nem élnek buborékban" - Takács Márta filozófiatanár és Schultz Nóra diákolimpikon

Egy belga kolléga szerint az ő diákjaik azért nem olyan sikeresek ezeken az olimpiákon, mert egyfajta buborékban élnek. Hiába találkoznak filozófiai vagy irodalmi szövegek által felvetett problémákkal, nem tudnak átütő erejű elemzéseket felmutatni. A mi diákjaink ilyen értelemben nem naivak, nem élnek buborékban. Az iskolában jelen van a közélet, az egész társadalom működése, ami alól az iskola nem tudja kivonni magát. Amikor Palasik Robi 2013-ban elhozta a diákolimpia egyetlen aranyérmét – egy Hannah Arendt-idézettel vitatkozva járta körül a demokrácia kérdését –, közben itthon aktívan részt vett a felsőoktatási keretszámok drasztikus módosítása elleni diáktüntetéseken, ami bizonyára hozzájárult, hogy ilyen mélységében tudta feldolgozni a témát. A diákoknak olyan tapasztalati anyaguk van, ami artikulálódni tud egy ilyen megmérettetésen.

(Forrás: Orosz Ildikó blogja)

Bent ragadt több mint tízezer diploma

Csaknem 12 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga - írta a Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott tájékoztatásra hivatkozva. Tavaly 11 708-an voltak azok, akik a bizonyítvány hiányában nem jutottak hozzá az oklevélhez. 2015-ben ez a szám 9354, egy évvel korábban 8500 volt - olvasható az újságban. A lapnak a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke azt mondta: hasznos lenne, ha a kormány újraindítaná a Diplomamentő programot.

(Forrás: Inforádió)

Petíció indult a Szinyei gimnázium igazgatójáért, Balog gyorsan hosszabbított

Online petíciót indítottak a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójáért, Tóth Gáborért, aki bár egyedüliként indult az iskola igazgatói pozíciójára kiírt pályázaton, jelentkezését mégsem fogadta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma – tudta meg a Magyar Nemzet. Nem sokkal később az MTI-vel azt közölte a tárca: miniszteri utasításra legalább egy évvel meghosszabbítják a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójának megbízatását.

(Forrás: Magyar Nemzet)

E-mailben rúgták ki az igazgatót

Menesztik a Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatóját – ezt ő maga erősítette meg Híradónknak. Hogy miért, ő sem tudja. Ennek a gimnáziumnak a tanulói és tanárai szenvedtek tragikus buszbalesetet Veronánál, még év elején. Az intézményt vezető Tóth Gábor azt mondja: három napja egy e-mailből tudta meg, hogy az államtitkár indoklás nélkül elutasította az újbóli pályázatát az igazgatói posztra – pedig rajta kívül nem is volt más jelölt.

(Forrás: rtl.hu)

"CEU helyett stadion, minden műxik papíron" - dalban kritizálja a rendszert a Tanítanék

A Tanítanék Mozgalom workshop keretében hozott össze egy feldolgozást a Bochidai menyecskék dallamára, melyben szinte minden oktatáspolitikában ismert szereplő febukkan. Emellett iskolai pecséttel ("SOROS BÉRENC") is készültek a Tanítanék sátrában, amely méltán az egyik legnépszerűbb testdísz a a kormány által vegzált civil szervezetektől hemzsegő fesztiválon.

(Forrás: hvg.hu)

Egyre kevesebb pedagógus jelentkezik minősítési eljárásra

Csak harmad annyi pedagógus jelentkezett idén a minősítési eljárásra, mint ahánynak lehetősége volt. Jövőre pedig még kevesebbre számítanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ez a kormány életpálya-modelljének bukását jelenti. A szakértők azt fájlalják, hogy a minősítési rendszer rengeteg felesleges adminisztrációt igényel, míg a valódi szempontokat nem veszi figyelembe

(Forrás: atv.hu)

Befagyott társadalom - Leállt a társadalmi mobilitás Magyarországon

Néhány hónapja nyilvánossá váltak az Eurofound nagyszabású kutatásának eredményei. E vizsgálat az Európai Unió tagállamainak mobilitási folyamatait hasonlította össze a 2002 és 2010 között felvett adatok alapján. A kutatás Magyarországra vonatkozó tapasztalatai egészen lesújtóak. A magyar az Európai Unió legzártabb társadalma. A Magyarországon élőknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy abban a helyzetben maradjanak, amiben a szüleik voltak. Ha a nemek szerinti bontást vizsgáljuk, a kép semmivel sem vidámabb: mind a magyar férfiak, mind a magyar nők az utolsó helyen állnak. Mindez azonban nem az ő hibájuk. A hiba a „rendszerben” van. A fő ok a társadalmi felemelkedést segítő esélyteremtő intézményrendszerek gyengesége, illetve hiánya.

(Forrás: Népszava)

Áder János húga szerint nem baj, hogy a magyar oktatás nem segít a hátrányos helyzet leküzdésében

„Ön szerint az megoldás lenne a gazdaság fejlődésére, ha a szakképzést a hátrányos helyzet megoldásának tekintenénk?” Majd egy következő válaszában kifejti, hogy „a szakképzés a gazdaság igényeire kell hogy fókuszáljon, és nem elsődleges feladata a hátránykezelés. A hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének javítása következmény. Nem mindegy, hogy mi a cél és mi a következmény. A cél a gazdaság igényeinek kielégítése, és ezért jó helyen van itt az oktatás (mármint az NGM égisze alatt).”

(Forrás: Magyar Narancs)

Ad hasznos ismereteket? Ad! – Pölöskei Gáborné elégedett a szakképzés rendszerével

Maximálisan indokolt, hogy a szakképzéssel kapcsolatos irányítás átkerült a nemzetgazdasági tárcához, mert ennek az oktatási területnek szorosan össze kell kapcsolódnia a foglalkoztatási szakpolitikával. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elégedett a megújult, szakértők által ugyanakkor súlyos bírálatokkal illetett szakképzési rendszerrel, és abban sem lát problémát, hogy a Parragh László vezette iparkamarának szinte kizárólagos befolyása van a területtel kapcsolatos kormányzati döntésekre. Úgy véli, a szakképzésnek a gazdaság igényeire kell fókuszálnia, és nem elsődleges feladata az, hogy kompenzálja a nehéz sorsú gyermekek hátrányait.

(Forrás: 168 óra)

Óriási sikert ért el a magyar fizikaválogatott Szingapúrban

Aranyérmet szerzett a középiskolásokból álló magyar fizikaválogatott a Szingapúrban megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Fizikatornán. Húsz évvel ezelőtt ért el magyar csapat ekkora sikert, igaz, akkor még kevesebb ország versenyzői mérték össze tudásukat. Idén a világ minden részéről, összesen harminc országból érkeztek versenyzők. Tavaly ugyanezen a világversenyen ezüstérmet szereztek a magyarok.

(Forrás: Index)

Ónody-Molnár Dóra: Nem ad esélyt a kiemelkedésre az átalakított szakképzés – Összeterelik az összes problémás gyereket

A duális szakképzési rendszer nem attól duális, hogy az iskolában és a vállalatnál megosztva folyik a képzés, hanem attól, hogy a képzőhelyeket a vállalatok a munkaerő-piaci kereslet alapján hozzák létre. Ez Németországban egyfajta befektetés a jövőbe, semmiképpen nem nyereséges a képzés pillanatában, viszont ezáltal a cégek a minőségi képzésben érdekeltek. Ezzel szemben Magyarországon a gyakorlati képzést biztosító cégek olyan költség-visszatérítést kapnak a tanulóik után, hogy némi profitra is szert tehet az, aki diákot fogad, főleg, ha a leggyengébb tanulóktól megszabadul, és csak a jobbakat tartja meg és dolgoztatja.

(Forrás: 168 óra)

A keszthelyi gimnázium után újabb iskola igazgatói kinevezésénél hátrál meg a Fidesz?

A keszthelyi Vajda János Gimnázium általam nyilvánosságra hozott igazgatóválasztási botránya nyomán Balatonszentgyörgyről is megkerestek, ahol a helyi általános iskolában szintén érdekes körülmények között zajlik az intézményvezető kiválasztása.Legfrissebb értesüléseim szerint a KLIK Balatonszentgyörgyön sem kívánja hatalmi szóval megváltoztatni az igazgatóválasztás legitim és a helyi közösség által elfogadott eredményét. Ha mégis így lesz, számíthatnak az Együtt és a sajtó kiemelt érdeklődésére, akárcsak a keszthelyi gimnázium igazgatói pályázatánál.

(Forrás: Index)

Itt a magyarázat: ezért üzent hadat a gimnáziumoknak Parragh László

A kamarai elnök régóta forszírozza a „piac” igényeit jobban szolgáló oktatási rendszer kialakítását, s ebben számíthat az ország újraiparosítását kiemelten fontosnak tartó Orbán Viktor miniszterelnök figyelmére. De vajon egy új kormányzati reform előkészítése zajlik? Parragh László lapunknak ezt cáfolja, azt mondja, kamarai véleményt képvisel. Ugyanakkor tény, hogy minden kormányzati előfeszítés ellenére a szakképzés súlya csökken, a diákok inkább a gimnáziumi oktatást választják. Ennek egyik oka a képzés alacsony színvonala, a másik a diákok jelentős részének motiválatlansága.

(Forrás: Heti Válasz)

Tanuszodák: félszáz újat ígérnek, pedig a vállalt huszonnégyből csak egy készült el

A megálmodott tornatermeknek is csak kevesebb mint a fele készült el. Most viszont egy határozatban újabb 26 település lakóit hívták álmodozásra a kormányzat vezetői, nekik is tanuszodát ígérve. A profi úszást tekintve jobban teljesít a kormány: ahogy Lázár János miniszter a vizes vb indulása előtt egy nappal bejelentette: új létesítmények megépítésével és számos felújításával készültek a sporteseményre. Erre és a magyar vizes sportok támogatására pedig mintegy 85 milliárd forintot költöttek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egyre több a pénzes külföldi diák, egyre kevesebb a szakközépből érkező magyar

Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás elővégzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza. Eközben rohamosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar intézményekben – derül ki az Oktatási Hivatal Magyar Nemzet által megismert adataiból. Míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900 szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Precedens CEU-ügyben: már nem kell a kormánynak Trump

Az elmúlt hónapokban nagy port kavart CEU-törvény alapján a kormányzat eredetileg csak a szövetségi állammal lett volna hajlandó tárgyalni arról, milyen feltételekkel működhet tovább amerikai akkreditációjú egyetem Magyarországon. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyanakkor többször jelezte a kabinetnek, hogy az oktatás náluk szövetségi tagállami és helyi felelősség, így Donald Trump erről biztosan nem fog egyeztetni a magyar féllel. Egy közleményben úgy fogalmaztak: az amerikai kormánynak nincs hatásköre vagy szándéka tárgyalni Magyarországgal a Közép-európai Egyetem vagy más magyarországi egyetemek ügyéről.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Remek magyar eredmény a kémiai diákolimpián

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetének adjunktusa közleményében azt írta: a július 6. és 15. között, Thaiföldön megrendezett 49. kémiai diákolimpián 76 nemzet 297 diákja vett részt. A magyar csapat a 10. helyet szerezte meg az országok nem hivatalos rangsorában, ezzel az európai országok között az egyik legjobb eredményt érte el. A diákokat az ELTE Kémiai Intézete választotta ki, és készítette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

(Forrás: Eduline)

Ahol több a "problémás" gyerek, ott kevesebb a pénz

A szakma évek óta kongatja a vészharangot: miközben a tanulási problémákkal küzdő gyerekek száma nő, országszerte nagy hiány van gyógy- és fejlesztő-pedagógusokból. A statisztikai évkönyv szerint a gyógypedagógiai oktatásban foglalkoztatott tanárok száma az állami intézményekben összesen 9983, az egyháziakban 449 volt tavaly. Vagyis az állami iskolákban átlagosan 14,5 tanulási problémával küzdő gyerek jutott egy gyógypedagógusra, az egyházi iskolákban pedig 36,7. Ebből is látszik, hogy az egyháznak juttatott magasabb támogatások nem feltétlenül a nehézségekkel küzdő diákok hatékonyabb fejlesztésére mennek el.

(Forrás: Népszava)

Nem szedhetik szét a tanárt a diákok – Beszélgetés Gál Bélával a szegedi Radnóti Gimnázium igazgatójával

Alapvetően alulról, az óvodától kezdené el az építkezést, a gondolkodást fejlesztené, kerülné a sablonokat, mert a bebiflázott tudás nem tudás, hiszen azzal nem lehet alkalmazkodni, problémát megoldani gyorsan változó világunkban. Az óraszámokat csökkentené, mert sok a heti 35, és nem is ezen múlik a tudás, hanem az órákat tartó pedagóguson. Régen heti három óra volt például a testnevelés, aminek – egy jó tanár esetében – nem volt rosszabb a hatékonysága, mint most, hogy felvitték heti ötre, mert a legtöbb iskolában fizikailag képtelenség összehozni, hiszen nem férnek el, ezért elmismásolják, miközben papíron letudják. Az életvitelt, etikát sem kellene kötelezően külön tanítani, hiszen egy jó tanár ezzel a saját óráin eleve foglalkozik. Persze mindehhez társadalmi konszenzus kellene.

(Forrás: 168 óra)

Délután négykor a mozgássérült kipattan a kerekesszékéből

Egy folyamatos segítést igénylő mozgássérültnek a legtöbbször nem opció az önálló élet. Két lehetősége van: vagy intézetbe megy, vagy a szülei gondozzák, ameddig bírják, esetleg támogató szolgálatot vesz igénybe. Muntag Vincének és Kiss Csabának megadatott az a lehetőség, hogy aktív és önálló életet éljenek. Szerintük ez egy valóságos csoda.

(Forrás: abcug.hu)

Szijjártó szerint csak az az egyetem nem állapodik meg a magyar kormánnyal, amelyik politikai balhét akar

A felsőoktatási törvény semmilyen módon sem veszélyezteti a felsőoktatás szabadságát, hiszen van egy Magyarországon hosszú évek óta működő amerikai egyetem, amely a megállapodással minden probléma nélkül működhet tovább – magyarázta. A tárcavezető megjegyezte: a McDaniel College-nak az Egyesült Államokban háromezer, Magyarországon pedig száz hallgatója van.Arról, hogy a tárgyalások hogyan állnak New York állammal a CEU ügyében, Szijjártó nem tett említést. A törvény célkeresztjében főként a Soros György alapította egyetem áll.

(Forrás: 168 óra)

Bősz Anett: Alázásalapú társadalom

Az eredmény a folyton fáradt, boldogtalan, túlterhelt és összetört gyerek. A Taigetosz-törvényre most mindenki felkapta a fejét, mert ez nyilvánvaló jele annak, hogy a rendszerben egyfelől nagyfokú szakemberhiány létezik – mi mással magyaráznánk a gyógypedagógiai feladatok ellátására feljogosított, nem gyógypedagógusok csoportját? –, másfelől pedig ismét az emberi méltóságot figyelmen kívül hagyó szabályozással kívánják egyszerűbbé tenni a rendszer irányítóinak dolgát. „Aki nem tud a többiekkel egyszerre megtanulni olvasni, az hülye – esetleg lusta.” Így mennek itt a dolgok.

(Forrás: 168 óra)

Mesterpedagógusok tanácskoztak rendhagyó körülmények között

A falu, amely harmadszor rendezett országos szintű közoktatási programot - a Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei Sonkád-on idén rendezték meg harmadik alklaommal a Mesterpedagógusok Szabadegyetemét. A Budapesttől 300 kilométerre fekvő , alig ezer fős kistelepülés vezetése, a szervezők idén is sok előadót, szakmai vezetőt, prominens személyt és érintett szakembert hívtak a mesterpedagógusokat érintő témák körbejárására.

(Forrás: Modern Iskola)

Alapozó képzés a Corvinus családpolitikai kurzusához

Szeptemberben indulhat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) két féléves „családpolitikai elemző” szakirányú továbbképzése, amely a „családpolitika és humán-szakpolitikák gazdaságtana” mesterképzési szak alapozó képzése lesz – tudatta lapunkkal Lánczi András rektor megbízásából az egyetem vezetése. A rektori titkárság közölte azt is, hogy a szakirányú továbbképzés és a mesterszak erős közgazdasági alapokon álló, közpolitikai fókuszú program, így gazdája a Közgazdaságtudományi Kar keretein belül működő Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézet lesz.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Akár árral szemben is

Két minapi kormányzati jelentés is arról árulkodik, hogy az erőteljes intézkedések ellenére mind rosszabb eredményeket produkál a középfokú képzés. Nézzük a számokat, amelyek tényleg nem adnak okot túl sok örömre. A szakiskolába jelentkezők száma a gyerekszám általános csökkenéséhez képest is jelentősen visszaesett. Az elmúlt öt évben százezer gyerek hullott ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből. A 2011–2012-es tanévben a nappali rendszerű képzésben 567 451 tanuló vett részt, a 2016–2017-esben pedig már csak 434 707. Öt év elteltével 132 744 tanulóval kevesebben ültek iskolapadban.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Aki nincs velük

Huszonkét év után válthatják le posztjáról a makói József Attila Gimnázium igazgatóját, Rója Istvánt. Munkájára panasz nem érkezett korábban, a tantestület és a szülők támogatják, az igazgatói pozícióra egyedüli pályázóként jelentkezett. Mégsem felelt meg. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az igazgató tavaly aláírta a Herman Ottó Gimnázium kiáltványát, ami az oktatás viszontagságos állapotaira, az új közoktatási rendszer kudarcára próbálta felhívni a figyelmet. Az eset ismét rávilágít a kormánypártok logikájára: arra a logikára, amit ugyebár Rákosi elvtárshoz szoktunk társítani: aki nincs velük, az ellenük van.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Van szülő, aki ezt még megvárja, addig nem mennek el az országból - beszélgetés Csépe Valériával

Nahalka István oktatáskutató egyenesen horrorisztikusnak nevezte a koncepció azon elemét, hogy az új NAT tartalmazna alap-, emelt-, valamint speciális kerettantervet. Szerinte ez nem más, mint a szegregáció intézményesítése. Nézze, mindent félre lehet érteni, ha nagyon akarjuk. A dolog mindenesetre onnan indul, hogy bármilyen képességet nézünk, a gyerekek több csoportra oszlanak. Aki a középtartományba, szűkebb értelemben 68, tágabb értelemben 84 százalékba tartozik, az az adott képesség, készség szempontjából úgynevezett tipikus fejlődésű. Aki pedig a középmezőnytől lefelé és felfelé van, az az atipikus, valamiben kiugróan tehetséges vagy egy kicsit lassabb, felzárkóztatandó. Nekik szól az emelt vagy a speciális kerettanterv.

(Forrás: 24.hu)

Németek, kínaiak, irániak tanulnak a magyarok helyén

Miközben évről évre csökken a felsőoktatásba szakközépiskolai végzettséggel bekerülő magyar diákok száma, egyre több a külföldi - emeli ki a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adataiból. Míg a 2012/2013-as tanévben még 20,5 százalék volt az előbbiek aránya, addig a tavaly ősszel kezdődő tanévben már csupán 14,5 százalék. Így kevesebb mint 6900-an érkeztek szakképző intézményből.

(Forrás: Napi.hu)

Lép a kormány az iskolai nyelvtanulás terén

Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. a program keretében a középiskolások az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket az iskola nyelvtanárai, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak nekik. Az államtitkár elmondta: a pályázaton felsőoktatási intézmények vagy az általuk vezetett konzorciumok vehetnek részt

(Forrás: Eduline)

Diákmunka a vizes vébén: 45 ezerért kiképezték, aztán nem hívták őket többet

A diákmunkások alkalmazása amúgy azért is érdekes, mert a szervező Bp2017 Nonprofit Kft. összesítése szerint a világbajnokság ideje alatt 3500 önkéntes is segíti a szervezést: ők a vendégek fogadásától, a versenyzők és a csapatok kísérésén, irányításán és szállításán át még a létesítmények üzemeltetésébe és FINA-irodák munkájába is besegítenek. Az interneten ennek ellenére mégis legalább fél tucat olyan hirdetést is találtunk, amelyben diákmunka-szövetkezetek keresnek jelentkezőket a világbajnoksághoz kapcsolódó feladatokra.

(Forrás: hvg.hu)

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: az abszolút legjobbak

Korábban az iskola hozzáadott értéke alapján elemeztük a legjobban teljesítő iskolákat – így állítottuk össze a kedvezőtlen társadalmi hátterű, a budapesti és a vidéki intézmények toplistáit. Most az abszolút eredményre fókuszálunk. Ez a mutató azt mutatja, mennyire felkészültek az ott tanulók – mennyire valószínű, hogy jó középiskolákba jutnak be és ott helyt tudnak állni. A kompetencia eredmények alapján legjobb iskolák sikerének csak egyik eleme a tanítók és a gyerekek közös munkájának a teljesítménye. Fontos szerepe van benne a tehetséges gyerekeket vonzó iskolai szellemiség kialakításának, és persze annak a sok tudásnak, készségnek, amit a szülőktől kapnak a gyerekek.

(Forrás: Összkép)

Se idő, se pénz, se ember nem jut az állami gondozattak védelmére

A gyermekjogi képviselők elvileg azért vannak, hogy képviseljék a gyerekek jogait. Képviselnék is, de tizenkilencen vannak húszezer gyerekre, és vajmi keveset ér a szavuk a gyámhivatallal szemben. Alig tudnak bizalmat ébreszteni a gyerekekben, és ha segítenek is, rengeteg jogsértés még mindig titokban marad. Ráadásul január óta közvetlenül az illetékes minisztérium alá tartoznak, és van, aki szerint ezzel oda a függetlenségük.

(Forrás: abcug.hu)

Nem a pénzzel, hanem a szakemberhiánnyal van a probléma az oktatásban

„Arról kell majd gondolkodni, hogy milyen olyan szakterületek vannak, amikre egyszerűbben lehet az átképzést vagy a továbbképzést kialakítani. Tehát hogyan lehet mondjuk a logopédushiányt vagy az iskolapszichológus hiányt valamilyen szintű átképzéssel rövidebb idő alatt teljesíteni úgy, hogy egy meglévő kollégának a továbbképzésére koncentráljunk, és őt motiváljuk ebben” - mondta a Klebelsberg Központ elnöke. „Ezzel kapcsolatban Sipos Imre miniszteri biztos dolgozik egy nagyon komoly koncepción, és ahogy elkészül vele, megfelelő tájékoztatást fog adni”.

(Forrás: Inforádió)

Pincében, kazánházban foglalkoznak az értelmi fogyatékos gyerekekkel - interjú Leiner Károllyal

Könyvet írt az „elveszett gyerekek országáról”, blogot vezet a magyar közoktatás anomáliáiról. Zöld béka tanár úr, vagyis Leiner Károly azért lett gyógypedagógus, mert rabul ejtette a sérült gyerekekből áradó néma segélykiáltás. Máig hisz abban, hogy segíteni tud, tapasztalatai is ezt igazolják. De látja, érzi, hogy ezek a gyerekek ma senkinek sem kellenek

(Forrás: Magyar Nemzet)

A szégyenletesen alacsony ápolási díjból csak nyomorogni lehet a "családbarát-gyerekbarát" NER-ben

Ön meg tudna élni havi 28 ezer forintból gyermekével együtt? És esetleg 50 ezerből? Előbbit akkor kaphatja, ha fogyatékos családtagját gondozza, utóbbit, ha családtagja fogyatékossága annyira súlyos, hogy étkezéshez, tisztálkodáshoz, öltözéshez vagy lakáson belüli közlekedéshez is segítségre van szüksége. Az összeg a kelet-európai országok közül nálunk a legalacsonyabb. Az elképesztően igazságtalan, megalázó és méltatlan helyzet miatt az ÉSZ - Érdekvédő Szülők csoportja nyílt levelet írt a képviselőknek, amelyet alább változtatás nélkül közlünk.

(Forrás: Kettős mérce)

Hamis tényekre épített torz célok - Kényszer volt, és most is az lesz – interjú Polónyi Istvánnal

A felsőoktatásba bekerülők számát a korosztályi létszámnál sokkal jobban meghatározza az érettségizettek száma, vagyis a merítési bázis. Ha ezt leszűkítjük, akkor értelemszerűen kevesebben jutnak be az egyetemekre. A másik, ami szűkít: a bejutási pontszámok emelése. Mindezek teljes egészében a társadalmi mobilitás ellen hatottak, a hátrányos helyzetű tanulók jó része már kiszorult a felsőoktatásból. Pedig a fejlett világban konszenzus van arról, hogy a gazdasági fejlődéssel egyre több diplomásra lesz szükség.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Az utolsó csepp: Amikor egy bántalmazott gyerek vonat elé vetette magát, társa feljelentést tett

Nem ússza meg az erőszakot – Egyre több részlet derül ki a bicskei nevelőotthonban éveken át zajló gyerekmolesztálási ügyről. Egy nevelő is zaklatta a gyerekeket a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban, melynek igazgatóját, V. Jánost tavaly tartóztatták le a gondozása alatt lévő kiskorúak rendszeres abúzálásának vádjával. Mostanra 15 sértett vallott az igazgatóra, egy részük még most is kiskorú, összesen 17 gyereket tudhatóan bántalmazhatott az igazgató, 9-et a nevelő, van olyan gyerek, akit mindkettejük zaklatott.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Beindult a német rendszerű szakmunkás-képzés Magyarországon

A német rendszert az elmúlt években sikerült nemzetközi dimenzióba helyezni. Jelenleg 13 országban – köztük hazánkban, Lenygyelországban és Litvániában – 67 intézményben zajlik a német szakképzési módszer adaptálása. A koncepciók Összehangolt fejlesztése, a tapasztalatok megosztása érdekében hozták létre a Baltic Sea Academy-t, ami nemzetközi ernyőszervezetként koordinálja a munkát, magyar partnerük az IPOSZ.

(Forrás: mfor.hu)

Lázár szerint valami nincs rendben az oktatással

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a problémák igazából nem is középszinten jelentkeznek, hanem az általános iskolai intézményekben, ott is a felső tagozatokon. Az alsó tagozatokon nemzetközi összehasonlításban is elfogadható eredményeket produkálnak még a gyerekek, de a felsőbe lépve "valami történik". Ez vezet oda, hogy a középszintű intézményekbe lépők között elfogadhatatlanul nagy arányban vannak az úgynevezett funkcionális analfabéták. Az NGM említett jelentése szerint a 15 éves korcsoport negyede sorolható ide, ami tényleg ijesztő adat. Tehát már a középszint belépési pontján számolni kell a minőségbeli problémákkal. De gond van a gyerekek elosztásával is.

(Forrás: mfor.hu)

"Az élet, mint egy táska: rakjuk bele a dolgokat, de nem veszünk ki semmit"

A magyarországi közbeszédben még mindig nagy az értetlenség az úgynevezett Taigetosz-törvény körül. Miközben ez egy újabb társadalmi-politikai üggyé válik, kevesen tudják, milyen belülről átélni a mindennapokban például a figyelemzavart, mi van az elavult tévhiteken és ijesztő statisztikákon túl. Jessica McCabe youtuber érintett, tehát tudja. Vele beszélgettünk Pozsonyban, ahol a TEDxBratislaván adott elő.

(Forrás: hvg.hu)

Agyonhallgatott rémtettek: ki követi nyomon a diákját zaklató tanárt?

Most ugyanis előfordul, hogy „fű alatt”, közös megegyezéssel küldik el az érintetteket. Ez pedig azzal jár, hogy a következő munkáltató előtt homályban marad a múltja – mondja Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány létrehozója, aki a megválaszolatlan kérdésekkel együtt is üdvözli a tervezett szigorítást. A szakember állítását megerősíti a hvg.hu által megkérdezett iskolaigazgató is: közös megegyezés esetén valóban nem tudni, miért távozott valaki egy intézményből.

(Forrás: hvg.hu)

Ónody-Molnár Dóra: Tovább vágnak: 2020-tól a középiskolások fele nem juthat be a felsőoktatásba

Az Orbán-kormány 2010-es regnálása óta üdítő kivételnek számítana, ha a nyelvoktatás megújításáról szóló következő oktatáspolitikai döntést a tényekből kiindulva hoznák meg. A nyelvtudás egyébként azért is kulcskérdés, mert az Európai Unió által biztosított kohéziós alapok lehívásának egyik feltétele az iskolázottsági szint növelése. Ezt a célt egyébként Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is megfogalmazta az általa fémjelzett felsőoktatási stratégiában, amelyben az áll: „Mivel a növekedési pályán lévő magyar gazdaságnak nagyszámú jól képzett szakemberre van szüksége, ezért nem indokolt a felvettek számának korlátozása, és összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére van szükség, a gazdaság igényeinek megfelelő szerkezetben.” Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a kormány nem halasztotta el a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését.

(Forrás: 168 óra)

„A politikusok java része szarik a fejünkre” – akciócsoportokkal bontanák le a NER-t a civilek

Fékezett habzású, tüntetésre csak helyenként emlékeztető eseményen szerveződtek a civilek akciócsoportokba, hogy aktívan tegyenek egy szabadabb sajtóért, a választások tisztaságáért, hatékony érdekképviseletért és közös fellépésért a kiszolgáltatottakat sújtó politika ellen. „Egy országban élünk, más közös pontot nem látok sem Pörzsével, sem Zagyvával” – mondta a Budapest Beaconnek rövid interjút adó Törley Katalin, akit a Jobbik két volt országgyűlési képviselőjével közös szerepléséről kérdeztünk.

(Forrás: Budapest Beacon)

Taigetosz-törvény helyett a gyerekek korai fejlesztését kéne támogatnia a kormányn

Magatartás-zavarosnak stb. lenni nem bűn, nem szégyen és főleg nem kivételes állapot. És nem olyan állapot, amivel ne lehetne normálisan együtt élni, sikereket elérni. Ha az ilyen, egyébként teljesen jó képességű gyerekeket megfelelően támogatja az oktatási rendszer – a szociális és egészségügyi rendszerrel karöltve –, azzal a gyermek a jövőjét nyeri meg. És ez össztársadalmi szinten sem mellékes „hozam”. Minél korábbi a fejlesztés, annál hatékonyabb.

(Forrás: Kettős mérce)

Mikor kerül már elő földrajzórán a Google Maps is?

„Különböző kutatások szerint a mai gyerekeknek ahhoz, hogy a későbbiekben sikeresen boldoguljanak a munkahelyeiken, olyan készségekre lesz szükségük, amelyeket ma nem biztos, hogy megkapnak az iskolákban. Mi a tantervünk kidolgozásakor épp ezekre figyeltünk: előtérbe állítjuk a kooperáció (az együttdolgozás, közös munka), a problémamegoldás, az önálló gondolkodás fejlesztését, és természetesen az IKT-eszközök használatát, illetve az idegen nyelv (elsősorban az angol) tudást” – mondja Kittka András a Funside Egyesület elnöke az új iskola alapelveiről.

(Forrás: hvg.hu)

Több mint 50 ezer diák vett részt a duális képzésben

A 2016/2017-es tanévben 53 ezer tanuló vett részt a duális képzésben, a legtöbben a vendéglátóiparban, a gépiparban és a kereskedelemben dolgoztak tanulószerződéssel – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdán az MTI érdeklődésére.

(Forrás: Magyar Idők)

Három középiskolát ad át a szakképzési centrumoknak Orbán

Több iskolának is búcsút mondhatnak a vidéki Klik-központok: a szerdán megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány a Felsőbüki Nagy Pál Általános és Szakközépiskolát, a Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnáziumot, a Mezőkövesden működő Bayer Róbert Kollégiumot, valamint a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Mezőcsáti Tagintézményét adja át a területileg illetékes szakképzési és felnőttképzési centrumoknak. A személyesen Orbán Viktor által jóváhagyott rendelet július 13-án lép hatályba

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ezer sebből vérzik a hazai felsőoktatási rendszer

Azon túl, hogy az elmúlt 10 évben egyetlen kormányzat sem emelte a hallgatók ösztöndíjat, számtalan más probléma is nehezíti a felsőoktatásban tanuló fiatalok életét. Például az állam által biztosított 44 400 kollégiumi férőhely több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) lapunk által megismert jelentéséből. A szervezet az elmúlt hónapokban Jövőkép címen fórumsorozatot tartott a hallgatóknak, hogy felmérjék, a diákok mit változtatnának a felsőoktatás rendszerén.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Magyarország egy csempekereskedőt indít Elon Musk ellen

A kétkezi munkások (ideértve a szakmunkásokat is) a szalagok és a gépek mellett maguk is jobban megbecsülik a gépbeállító és a sori mérnököket, nem beszélve a fejlesztőkről, mint ami ennek a Narancsos Árvalányhajjal Díszített WC-Csésze Díjas senkiházinak az agyában elfér. Ők pontosan tudják, mi egy mérnök szerepe a gyáraik piacon maradásában, és mi az övék. Tudják, ki hoz létre nagyobb értéket: a mérnök, és miért akarják -- ha pontosan gondolkodnak -- a gyerekeiket gimnáziumba tenni a szakiskolák helyett. Sőt, mivel ezek többnyire a józan eszüket használó emberek, azt is tudják, hogy a magyar gazdaság nem csempékből lesz nagy, a magyarok meg gazdagok, hanem a fejlesztők, a tudósok és a szellem embereinek munkájából.

(Forrás: HaFR blog)

Parragh László: "Tudom, hogy én vagyok a fekete ördög"

Igen, fenntartom, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát - mondta portálunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt követően, hogy egy nálunk publikált belső kormányzati jelentésben a szakképzés iránti érdeklődés lanyhulását, ezzel párhuzamosan pedig a gimnáziumi képzés népszerűségének növekedését állapították meg. Pedig a kormány - Parragh László javaslataira is épülő - oktatáspolitikája épp ellenkező irányt szabna a középszintű iskolarendszernek.

(Forrás: mfor.hu)

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Ezek a családok évek óta folyamatosan várnak valamire. Várnak arra, hogy legyen iskola. Várnak arra, hogy legyen pedagógus. Várnak arra, hogy legyen remény. Felelős miniszterként az a dolga, hogy ezt megadja nekik! Biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő emberek és szervezeteik be legyenek vonva a döntéshozatali folyamatokba. Hallja meg a minisztérium a fogyatékossággal élő emberek, szülők, gyógypedagógusok hangját, akarja megismerni mindennapi tapasztalataikat! Innen indulunk.

(Forrás: A TASZ jelenti)

22 milliárdot szán a kormány öt egyházi iskolára

A beruházások megvalósulása több mint 2500 gyermek és tanuló számára megfelelő színvonalú nevelési-oktatási környezetet tesz elérhetővé – indokolja a bőkezű támogatást az Emmi által készített előterjesztés. A dokumentum szerint azért van szükség ekkora támogatásra, mert „sem az intézmények maguk, sem a Piarista Rend Magyar Tartománya, a fenti intézmények fenntartója nem rendelkezik az érintett intézmények ingatlanjainak átfogó felújításához elegendő forrással”. Ha a kormány jóváhagyja az előterjesztést, a nemzetgazdasági miniszternek 2022-ig kell folyamatosan előteremtenie a szükséges 22 milliárd forintot.

(Forrás: Index)

Hosszú gyakorlati oktatás vár a leendő tanárokra

Az oktatási reform lelke a pedagógusképzés átalakítása volt, amelyhez jogszabály-változtatásokkal 2011-ben kezdett hozzá a kormány. A köznevelés megújítása a Magyarország előtt álló egyik legsürgetőbb feladat, ebben rejlik fennmaradásunk és fejlődésünk egyik záloga – írja az oktatási kormányzat a Fokozatváltás a felsőoktatásban című tanulmányban. A pedagógusképzés megreformálásának alapja, hogy a szocialista kormányzás alatt bevezetett, nagyon rosszul alkalmazható bolognai rendszert ezen a területen kidobta az Orbán-kormány.

(Forrás: Magyar Idők)

Emmi: a kormány nem von el támogatást a szociális és gyermekvédelmi ágazattól

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a sajtóhírekkel ellentétben a kormány nem von el semmilyen támogatást a szociális és gyermekvédelmi ágazattól – közölte a tárca szerdán az MTI-vel.A minisztérium közleménye szerint a jövő évi költségvetésben több jut a szociális és gyermekvédelmi területre, a szociális ágazatban a magasabb iskolai végzettségűeknek és a régebben pályán lévőknek 9 milliárd forintos forrásból biztosítják a béremelést. A szociális ágazati összevont pótlék emelése majdnem 15 ezer embert érint és átlagosan bruttó 35 ezer forintos béremelést eredményez – írta az Emmi.

(Forrás: Magyar Idők)

Nem tudják, hány halmozottan sérült diák van, de gyógypedagógusból kétszer annyi kellene

Az állam nem tesz eleget a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek megfelelő színvonalú és hozzáférhető oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak. Ezt a súlyos következtetést vonja le Székely Lászlónak, az alapjogok biztosának legújabb, tegnap megjelent jelentése. A tanulmány idéz egy 2015-ös kutatást, miszerint a speciális, e tanulók számára kialakított oktatási keretrendszerben (fejlesztő nevelés-oktatásban) részt vevő tanulók 67 százaléka iskolán kívül teljesíti tankötelezettségét, tehát nem jár iskolába, nem jár közösségbe. Ám nem ez az egyetlen lesújtó megállapítása az ombudsmani jelentésnek, hanem az is, hogy elképesztő méreteket ölt a szakemberhiány

(Forrás: Magyar Nemzet)

Parragh: Majd a szülők is rájönnek, hogy jobb a szakképzés, mint a gimnázium

Az Mfor azután készített interjút a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, hogy kiszivárgott egy belső kormányzati jelentés, amely szerint csökken a szakképzés iránti érdeklődés, a gimnáziumi képzés pedig egyre vonzóbb. Pedig a kormány oktatáspolitikája – amelyre komoly hatása volt Parragh László javaslatainak – épp ennek ellenkezőjét célozza.A kamarai elnök szerint az, hogy a középszintű oktatásból Magyarországon az európai átlagnál többen kopnak ki idő előtt, abból fakad, hogy nem megfelelő az alapszintű képzés.

(Forrás: hvg.hu)

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam - interjú az MTA elnökével

Nem éreztem feszültséget. A CEU ügyét természetesen szóba hoztam: elismételtem az Akadémia álláspontját, hogy a CEU fontos, színvonalas és a magyar tudományhoz sok szempontból kapcsolódó intézménye Magyarországnak, ezért lényeges a megmaradása. Úgy tűnt, ebben nincs is köztünk vita: a miniszterelnök úr hangsúlyozta, hogy a CEU oktatásával és kutatásával kapcsolatban nincsen semmi fenntartása, de azt is fontosnak tartja, hogy mindenki betartsa a törvényeket. Remélem, hogy meg lehet találni azt a módot, hogy a CEU a törvényes kereteken belül folytathassa eddigi tevékenységét.

(Forrás: hvg.hu)

Nyolcvan diák hamis bizonyítvánnyal próbálkozott az érettségin

A hamisított papírokkal próbálkozó diákok ügyében ugyanaz az iskola érintett, ahol már tavaly is botrányos érettségi folyt. A korábban bejelentkezett diákok nagyjából csak harmada jelent meg az érettségin, magyarra 135, matekra 130, történelemre 128, angolra pedig 110 tanuló. Azt nem tudni, hogy a többiek hol tervezik letenni az érettségit később. De még azoknál sem stimmelt minden, akik megjelentek. A kormányhivatal ugyanis – váratlanul – a szóbeli érettségi vizsga előtt felszólított mindenkit, vigye be a bizonyítványát. 53 diáknak volt rendben, 80 tanulónál viszont a hatósági ellenőrzés keretében lefoglalt bizonyítványmásolatok alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a vizsgázók nem teljesítették a vizsgára bocsátás feltételeit.

(Forrás: hvg.hu)

A kormány 90 milliót von el a szociális- és gyermekvédelmi támogatásokból, hogy a versenysportokra költse

A kormányhatározathoz csatolt táblázat szerint a Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatásoktól vonják el a pénzt a sporttevékenységek támogatására. Ebből 90 millió a versenysportokra megy működési célú támogatásként, a maradék 315 ezer forintot pedig kincstári díjra és tranzakciós illetékre költik. Az átcsoportosítást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek azonnal végre kell hajtania.

(Forrás: 444.hu)

Az állam egyszerűen nem foglalkozik a fogyatékos gyerekek oktatásával

Az alapvető jogok biztosa, Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésének, a tényleges oktatás feltételeinek biztosítására. Ide tartozik a világos fogalom-meghatározás, a megfelelő számú férőhely létrehozása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése, az intézménybe való eljutás megszervezése, valamint a kulcsszerepű szakértői bizottságok diagnosztikai eljárásának és intézménykijelölő szerepének egyértelműsítése.

(Forrás: Magyar Narancs)

Államtitkár: Nincs napirenden a gimnazisták számának a csökkentése

2019-től az új nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tennék a középiskolai felvételit - Erre nem azért van szükség, hogy csökkentsék a gimnazisták számát. Azt szeretnék, hogy a középiskolai felvételiken sztenderdek legyenek a követelmények. Palkovics ezen a ponton idézte a Nemzeti Pedagóguskar elnökét, aki korábban úgy nyilatkozott: csak akkor lehetne felháborodni a középiskolai felvételiztetésen, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, és olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi. "Ha sztenderdek lesznek, ez nem lesz igaz" - állította az államtitkár

(Forrás: atv.hu)

Súlyos mulasztást állapított meg az ombudsman a fogyatékos tanulókkal kapcsolatban

A köznevelési törvény a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára önálló oktatási formában írja elő a tankötelezettség teljesítését, amelynek intézményi formája nem az általános iskola és középiskola, hanem az azoktól elkülönülő fejlesztő nevelés-oktatás - áll Székely hivatalának közleményében. Az ombudsman jelentése részletezi, hogy az alapvető hiányosságok miatt ez az oktatási forma kiüresedik, benne a leginkább az egészségügyi elem dominál, miközben az ehhez szükséges személyi (ápoló személyzet, gyógytornász) és tárgyi feltételek (speciális eszközök) sem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

(Forrás: Eduline)

Soros odaszólt Orbánnak

A magyar ellenállás valószínűleg éppúgy meglepi Orbánt, ahogy engem. Orbán azon van, hogy politikáját a velem folytatott személyes konfliktusra fűzze fel. Célpontja lettem kormánya kíméletlen propagandakampányának. Saját magát a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be, engem pedig spekulánsnak, aki valami homályos, ám gonosz összeesküvés keretében azon dolgozom, hogy Európát illegális bevándorlókkal árasszam el.

(Forrás: 24.hu)

Tankerületi tanácsok – a kormányzati kalap újabb nyuszija

A CKP is véleményezte a tankerületek mellett felállítandó tankerületi tanácsokról intézkedő rendelettervezetet. A tanácsok – amelyeknek eredetileg a Klebelsberg Központ felállásával egyidejűleg, januárban kellett volna megalakulniuk – elvileg a helyi érdekek megjelenítését szolgálnák, gyakorlatilag azonban a tervezet még a demokratikus képviselet látszatára sem ügyel. A tanács vezetője és sok jogkör gyakorlója a tankerületi központ vezetője, tagjait a tankerületi központ, a Nemzeti Pedagógus Kar és a miniszter választja ki. A június 30-i véleményezési határidőre sok más szervezettel együtt a Civil Közoktatási Platform is eljuttatta a szabályozást bíráló véleményét az EMMI-nek.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

„Miért tanítjuk ma a gyerekeket?” – interjú dr. Gloviczki Zoltánnal, az Oktatási Hivatal elnökével

Az OH egészéről szólva elmondhatom, hogy stabilan áll a lábán, és valóban a magyar oktatási rendszer egyik legkiszámíthatóbb eleme. Természetesen az ágazatban zajló változások nem kímélték a Hivatalt sem: a szűk értelemben vett hatósági munkán kívül – amibe beletartozik például a már említett érettségi is – az OH portfóliója számos olyan elemmel bővült, amelyek jobb híján kerültek a mi hatáskörünkbe. Ilyen például az oktatással kapcsolatos kiemelt uniós projektek menedzselése is, vagy a pedagógusok minősítése, illetve a pedagógiai szaktanácsadás. Régi-új vonás az OH életében ezekhez kapcsolódva a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatokat ellátó megyei pedagógiai oktatási központok működtetése.

(Forrás: Modern Iskola)

A kormány saját elemzései szerint is katasztrófahelyzetben van a középfokú és felsőoktatás

Két hete hagyta jóvá a kormány a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiájához tartozó cselekvési tervet. Lépni márpedig azonnal kéne, mivel a bolognai átállással súlyos károk keletkeztek, az egyetemek épp a gazdaság számára legfontosabb szakok esetén küszködnek sokrétű problémákkal. A tanári kar elöregedett, a diákság nem kellően felkészült, az eszközpark elavult. Ezt nem a kormány kritikusai állítják, hanem maga a kabinet.

(Forrás: hvg.hu)

Lex Taigetosz - "Már tudom, hogy nem hülye vagyok"

A megfelelő kedvezmények jelentős tanulásbeli előrelépést eredményeztek: korábban problémái voltak például angolórákon, érettségijét mégis 90 százalékosra teljesítette úgy, hogy az írásbeli vizsgarészt szóbelivel válthatta ki. Ugyanígy történt a német nyelv esetében. "Ma már tudom, hogy nem hülye vagyok, csak nincs minden rendben" - fogalmazott Lilla a sikeres vizsgák után fejlesztőtanára, Czenner Júlia visszaemlékezései szerint. Lilla ma már egyetemre jár, a szakember szerint ha nem kapja meg a szükséges kedvezményeket, mentességeket, erre nem lett volna lehetősége, ahogy sok más sorstársának sem.

(Forrás: Népszava)

Zseniosztály a Radnótiból - Irány Cambridge, Oxford: 146 érettségi jegyükből csak három volt négyes

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium 12. M osztályos diákjai megdöntötték az iskolai rekordot. Eddig ugyanis 4,96 százalék volt az érettségin a jegyek átlaga. A 28 fős végzős matekos osztálynak a 146 érettségi osztályzatból csak három négyese volt, a többi mind ötös. Mégpedig úgy, hogy a jegyek egyharmada emelt szintű vizsgán szerzett jegy volt. Így jött ki a 4,98-os átlag, ami – megkockáztatjuk – az országban is egyedülálló.

(Forrás: Délmagyar)

Minisztériumi jelentés készült arról, hogyan nyírnák ki a gimnáziumokat

A háttéranyag arról is értekezik, hogy milyen előnyöket kaphasson az, aki a gimnáziumok helyett a szakképzést választja: így a felvetések között szerepel, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Ezen felül fejlesztenék a nyelvi képzéseket, és bővülne az ösztöndíjrendszer is – írja a Magyar Nemzet. A Nemzetgazdasági Minisztérium háttéranyaga még nincs a kormány előtt, s ez a lap szerint összefügghet azzal is, hogy a közelgő választások előtt komoly kockázatokkal járna az évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorítása.

(Forrás: Magyar Narancs)

A jövőt kérik vissza

Perek indulhatnak az Oktatási Hivatal ellen, ha a diákok hallgatnak a Tanítanék mozgalom felhívására. A Tanítanék kész segíteni mindazoknak, akik jogi úton szeretnének elégtételt venni az elrontott szakérettségik miatt. Az ügyben a legfrissebb fejlemény: lemondott a műszaki szakgimnazisták egyik tételkészítő bizottságának elnöke – legalább részben a mozgalom nyomására. A Tanítanék szerint nemcsak a tételkészítő bizottság elnökének kellene távozni, hanem mindazoknak, akik az elrontott szakérettségikről döntöttek, az államtitkártól Balog Zoltán miniszterig. A mostani beismerés után pedig az Oktatási Hivatalnak lejjebb kellene vinnie a ponthatárokat.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Klebelsberg Központ: stabil a tankerületek anyagi helyzete

Visszautasítja a Klebelsberg Központ a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért (FŐSZEGY) nevű szervezet állításait arról, hogy másolópapírra és krétára szednek pénzt az állami intézményfenntartók a szülőktől táboroztatás címén – írták közleményükben, hozzátéve: ezek a megjegyzések minden alapot nélkülöznek, a régi kliséket ismételgetik, és egyetlen célt szolgálnak: heccelni a közvéleményt és a szülőket, nem törődve azzal, hogy valótlanságokat tartalmaznak.

(Forrás: Magyar Idők)

Újra össze kell álljon az ellenzék a lex CEU ellen

A legfőbb bírói testület némi késedelemmel, de felállított egy eseti munkacsoportot. Erre azért került sor, mert Sulyok Tamás, a testület elnöke az ügy összetettsége miatt szakmailag indokoltnak látta, hogy az AB ügydöntő ülése előtt további szakmai egyeztetéseket folytassanak az érintettekkel. Ennek során egyébként Sólyom László egykori alkotmánybíró és köztársasági elnök, valamint más alkotmánybírók is írásos jogi véleményt (amicus curiae) fogalmaztak meg az AB számára, amit figyelembe vehet a testület. Véleményük szerint a törvény sérti a jogbiztonságot és az egyetemi autonómiát, valamint korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A NAV mindent visz: mégis megszívták a bérükre váró diákmunkások

A kifizetetlen diákokat a DiákÉSZ gyűjtötte össze, itt találták ki érdekükben ezt a lehetséges jogi megoldást: a tényleges foglalkoztatóik megvették volna a diákoktól a díjkövetelésüket. Így ők azonnal hozzájutottak volna a pénzükhöz, hiszen sokan ebből fizetnek albérletet, vagy már a nyárra szánták a fizetésüket. A cégek pedig beszámíthatták volna ezt a teljesítésükbe, amik a becsődölt közvetítővel továbbra is fennálló szerződés alapján még jár.Csakhogy a letartóztatott MSZP-s politikus, Czeglédy Csaba nevéhez köthető I Love Diákmunka iskolaszövetkezet csak a felszínen volt egy egység, a háttérben bonyolultabb jogviszonyokon keresztül foglalkoztatták a diákokat.

(Forrás: hvg.hu)

„Az Oktatási Hivatal sosem volt barátságos velünk” – megszólalt a lex CEU francia áldozata

A CEU mellett más intézményeket is ellehetetleníthet az Oktatási Hivatal. A francia diplomát kínáló Visart és Mod’art iskolák vezetője szerint a hivatal nem ismeri a francia felsőoktatási rendszert. Interjú Tömpe Zoltánnal.

(Forrás: hvg.hu)

Tényleg nincs már éhező magyar gyerek? Válaszolt a kormány

Rétvári Bence Bangóné kérdésére megírta, hogy ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést a bölcsődétől a középiskola végéig 620 ezer gyerek kap ma Magyarországon – ez a szám a magyar gyerekek közel egyharmadát jelenti. Az idei nyári szünetben 6,67 milliárd forintot szánnak a gyerekek étkeztetésére. Ez viszont 620 ezer gyerekkel és a szünet két és fél hónapjával számolva azt jelentené, hogy napi átlagban kevesebb, mint 150 forintból kellene kihozni egy gyerek étkeztetését.

(Forrás: hvg.hu)

Fordulat a Lex CEU ügyében! Hiánypótlást kért az Alkotmánybíróság

Mint azt az Alkotmánybíróság korábbi közleményében jelezte, idén májusban az Alkotmánybíróság munkatársaiból álló eseti munkacsoport kezdte meg működését a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére. A munkacsoport munkájának első részét június végére elvégezte, és megfogalmazta azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látta a döntés meghozatalához.

(Forrás: Inforádió)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak